Zenés versek Szárszón
Balatonszárszó neve fogalom, ettõl függetlenül biztos nagyon meleg lesz arrafelé augusztus közepén, tárgyiasul a falu, materializálódik a kánikula.
Frissítve: 2008. 08. 17. 16:14
Balatonszárszót elõször 1082-ben emlegetik valami oklevélben: igaz, ekkor még Szárazaszónak hívták. De az egyezés kétségen kívüli: a kifejezés száraz völgyet jelent, és Szárszó völgyben fekszik. Érdekes viszont, hogy nem volt mindig annyira száraz: ma már nehéz elképzelni, hogy a Balaton vize évszázadokon keresztül ingadozott, így el-elöntötte a part közeli ófalut.
A település múltja tehát hosszadalmas, mégis a XX. századig kellett várni, hogy valamifajta történés ismertté tegye országosan is. A két esemény ráadásul, mely agyunkban e tulajdonnévhez társult, hat év különbséggel esett meg. Bár akadnak, akik kétségbe vonják, hogy József Attila öngyilkossági szándékkal lépett a tehervonat vagonjai közé 1937. december 3-án a szárszói állomáson, aki olvasta utolsó verseit, aligha kételkedik ebben. Sokak által a legnagyobbnak tartott költõnk utolsó 4 hetét abban a házban töltötte testvéreivel, amelyben ma a József Attila Emlékkiállítás található. Személyes tárgyak, õt ábrázoló festmények, róla szóló versek segítségével kerülhetünk közelebb hozzá, de megnézhetjük azt az inget is, amelyet halálakor viselt. Szintén tragikus körülmények - a második világháború akkor már jól látható végkifejlete, az ország angol bombákkal való fenyegetése - jellemzik a Szárszót fogalommá emelõ 1943-as konferenciát, melyen a népi vonalhoz tartozó gondolkodók gyûltek össze a magyarság esélyeinek, jövõjének megvitatására.
E legendás rendezvény, valamint a zeneszerzõk közt igen népszerû József Attila adja az apropóját Szárszó nyarának. Augusztus közepén ugyanis igazi nagyüzem lesz itt - míg napközben értelmiségünk református kötõdésû része hazánk sorsáról értekezik a Csárda utcai Soli Deo Gloria Konferenciaközpontban, délutánonként és esténként a Zenés Vers Hete nevû rendezvény elõadásait hallgathatjuk meg a központi strand parkolójában. A Válaszutak metszéspontján - SzárszóÉRT fesztiválra (augusztus 11-17.) ugyan jelentkezni már nem lehet - vagyis már nem intéznek szállást és kaját -, napi 500 Ft-ért bárki bemehet meghallgatni a referátumokat (2 elõadáscím a több tucatból: A rejtett világháború hadszínterei, Magyarul élni, magyarnak lenni). A Zenés Vers Hete ellenben tíznapos: augusztus 10-20. közt lesz, és többek közt a Kaláka, a Muzsikás és a Makám fog fellépni, valamint Hobo, igaz, õ a mûvelõdési házban.
A település múltja tehát hosszadalmas, mégis a XX. századig kellett várni, hogy valamifajta történés ismertté tegye országosan is. A két esemény ráadásul, mely agyunkban e tulajdonnévhez társult, hat év különbséggel esett meg. Bár akadnak, akik kétségbe vonják, hogy József Attila öngyilkossági szándékkal lépett a tehervonat vagonjai közé 1937. december 3-án a szárszói állomáson, aki olvasta utolsó verseit, aligha kételkedik ebben. Sokak által a legnagyobbnak tartott költõnk utolsó 4 hetét abban a házban töltötte testvéreivel, amelyben ma a József Attila Emlékkiállítás található. Személyes tárgyak, õt ábrázoló festmények, róla szóló versek segítségével kerülhetünk közelebb hozzá, de megnézhetjük azt az inget is, amelyet halálakor viselt. Szintén tragikus körülmények - a második világháború akkor már jól látható végkifejlete, az ország angol bombákkal való fenyegetése - jellemzik a Szárszót fogalommá emelõ 1943-as konferenciát, melyen a népi vonalhoz tartozó gondolkodók gyûltek össze a magyarság esélyeinek, jövõjének megvitatására.
E legendás rendezvény, valamint a zeneszerzõk közt igen népszerû József Attila adja az apropóját Szárszó nyarának. Augusztus közepén ugyanis igazi nagyüzem lesz itt - míg napközben értelmiségünk református kötõdésû része hazánk sorsáról értekezik a Csárda utcai Soli Deo Gloria Konferenciaközpontban, délutánonként és esténként a Zenés Vers Hete nevû rendezvény elõadásait hallgathatjuk meg a központi strand parkolójában. A Válaszutak metszéspontján - SzárszóÉRT fesztiválra (augusztus 11-17.) ugyan jelentkezni már nem lehet - vagyis már nem intéznek szállást és kaját -, napi 500 Ft-ért bárki bemehet meghallgatni a referátumokat (2 elõadáscím a több tucatból: A rejtett világháború hadszínterei, Magyarul élni, magyarnak lenni). A Zenés Vers Hete ellenben tíznapos: augusztus 10-20. közt lesz, és többek közt a Kaláka, a Muzsikás és a Makám fog fellépni, valamint Hobo, igaz, õ a mûvelõdési házban.
hirdetés