Szállnak a darvak a Hortobágy felett
Országunk elsõ nemzeti parkja nemcsak szikes pusztákat tudhat magáénak - a Hortobágyon többféle természeti látványosság felkeresésével üthetjük el az idõt. Érdekes állatok a 33-as út mentén.
Frissítve: 2007. 10. 27. 11:04
Semmi sem az, aminek látszik, és a dolgok háttere is hajlamos átalakulni: a Hortobágyi Nemzeti Park nem csak szikes pusztából áll, s e puszták sem azért váltak ilyen üressé, mert - mint eddig hirdették - megrendszabályozták a Tiszát. Az új elméletek szerint a Hortobágy már évezredek óta ilyen üres volt (a puszta szó ezt jelenti), míg nyugatabbra mocsarak voltak, mint ahogy ez ma is látható.
A nemzeti park központja a második világháború után létrejött Hortobágy község, itt van a Kilenclyukú híd és a híres Nagycsárda is - utóbbi arról nevezetes, hogy Petõfiben komoly gerjedelem támadt az 1842-es kocsmárosné puha keblei láttán, de kapható itt a fitneszedzõk rémálma, a szalonnás-krumplis slambuc is. A Debrecenbõl, illetve a fenti faluban nemrég átadott Látogatóközpontból irányított nemzeti park a legkülönbözõbb érdekességekkel rendelkezik, melyeket ökoturisztikai fejlesztések segítségével lehet felkeresni. Kiépített tanösvények, turistautak szelik át a látogatható területeket, de a tervezett beruházások száma is igen magas: a kommunista építészet jellegtelenségétõl szenvedõ hortobágyi faluközpontot például át fogják alakítani, de szándékukban áll egy gyalog- és biciklihidat is építeni a Kilenclyukú közelében az aktív látogatók biztonságának növelése érdekében. Addig is a valóságos vízimadár-paradicsommá vált Egyek-pusztakócsi mocsarak pl. kerékpárral fedezhetõk fel (lehetõség van bérelni is), míg a halastavakhoz restaurált kisvasút jár. A nagy termetû emlõsöket (ló, bivaly, marha) gyalogszerrel kereshetjük fel a Szálkahalmi tanösvény kitáblázott útját végigjárva, de jól megközelíthetõ a Pusztai Állatpark és a Pásztormúzeum is (szinte az összes érdekesség a középkori marhapecérek és sószállítók nyomvonalát követõ 33-as útról érhetõ el).
A nemzeti park egyik legszebb látványossága az õszi daruvonulás. E madarak tulajdonképpen Finnországból tartanak ilyenkor Észak-Afrika felé, de amíg Magyarországon nincs túl hideg, addig nálunk tartózkodnak: késõ délután a pusztán töltik az idõt, majd éjszakára a halastavak irányába távoznak. A több ezernyi madár helyváltoztatása igen látványos, így érthetõ, hogy a park munkatársai darufigyelõ programokat, sõt Daruünnepet szerveznek a turistáknak. Október 19-én, 20-án és 21-én délután két órától indulnak a Nagycsárda melletti Látogatóközpontból ezek a programok, de 21-e (vagyis a Daruünnep) azért más, mint a másik két nap, mert ekkor már délelõtt 10 órától zajlanak majd az események: lesz népihangszer-bemutató, elõadás a költészetünkben szereplõ darvakról, borjúpaprikás-fõzés, filmvetítés, diashow stb.
A nemzeti park központja a második világháború után létrejött Hortobágy község, itt van a Kilenclyukú híd és a híres Nagycsárda is - utóbbi arról nevezetes, hogy Petõfiben komoly gerjedelem támadt az 1842-es kocsmárosné puha keblei láttán, de kapható itt a fitneszedzõk rémálma, a szalonnás-krumplis slambuc is. A Debrecenbõl, illetve a fenti faluban nemrég átadott Látogatóközpontból irányított nemzeti park a legkülönbözõbb érdekességekkel rendelkezik, melyeket ökoturisztikai fejlesztések segítségével lehet felkeresni. Kiépített tanösvények, turistautak szelik át a látogatható területeket, de a tervezett beruházások száma is igen magas: a kommunista építészet jellegtelenségétõl szenvedõ hortobágyi faluközpontot például át fogják alakítani, de szándékukban áll egy gyalog- és biciklihidat is építeni a Kilenclyukú közelében az aktív látogatók biztonságának növelése érdekében. Addig is a valóságos vízimadár-paradicsommá vált Egyek-pusztakócsi mocsarak pl. kerékpárral fedezhetõk fel (lehetõség van bérelni is), míg a halastavakhoz restaurált kisvasút jár. A nagy termetû emlõsöket (ló, bivaly, marha) gyalogszerrel kereshetjük fel a Szálkahalmi tanösvény kitáblázott útját végigjárva, de jól megközelíthetõ a Pusztai Állatpark és a Pásztormúzeum is (szinte az összes érdekesség a középkori marhapecérek és sószállítók nyomvonalát követõ 33-as útról érhetõ el).
A nemzeti park egyik legszebb látványossága az õszi daruvonulás. E madarak tulajdonképpen Finnországból tartanak ilyenkor Észak-Afrika felé, de amíg Magyarországon nincs túl hideg, addig nálunk tartózkodnak: késõ délután a pusztán töltik az idõt, majd éjszakára a halastavak irányába távoznak. A több ezernyi madár helyváltoztatása igen látványos, így érthetõ, hogy a park munkatársai darufigyelõ programokat, sõt Daruünnepet szerveznek a turistáknak. Október 19-én, 20-án és 21-én délután két órától indulnak a Nagycsárda melletti Látogatóközpontból ezek a programok, de 21-e (vagyis a Daruünnep) azért más, mint a másik két nap, mert ekkor már délelõtt 10 órától zajlanak majd az események: lesz népihangszer-bemutató, elõadás a költészetünkben szereplõ darvakról, borjúpaprikás-fõzés, filmvetítés, diashow stb.
hirdetés