Oresztész

Szakított a drámai hagyományokkal, és a hõsöket, isteneket "lerántotta a földre", közben különc és nõgyûlölõ hírében is állt, bár azóta kiderült: lehetséges, hogy mindez csupán legenda. Tény, hogy állami hivatalt sosem vállalt, s drámai versenyeken is csupán öt alkalommal nyert, utoljára már halála után.
Az Oresztész egy drámatrilógia egyik darabja, és legendát dolgoz fel. Hõse egy halálra ítélt anyagyilkos, aki nõvérével együtt segítséget kér nagybátyjától. Helené, a nagybáty felesége azonban követeli a gyilkos testvérpár halálát. A néhány óra alatt játszódó cselekményben a lényeg az emberi játszmák szövevénye. Menczel Róbert lenyûgözõ díszletében, Karsai István és Térey János pontos és szellemes új fordításában látható most a darab a Nemzetiben, valódi "sztárparádéval", a szó klasszikus értelmében: Udvaros, Kulka, Garas, Cserhalmi... - csupa örömteli jelenet. Rába Roland és László Zsolt kettõse emlékezetes a gyilkosságra elszánt jóbarátok szerepében, Földi Ádám Apollója elegáns és könnyed, ám az este felejthetetlen pillanata Kulkáé: a véres gyilkosságot elbeszélõ monológja olyan finoman szellemes, hogy azt tanítani kellene. Muszáj látni.