„Azt a hatalmas erőt akartuk megmutatni, ami a dinoszauruszokban lakozott egykor”

 

A műsor a „Walking with the Dinosaurs” című BBC-sorozaton alapul. Néhány évvel ezelőtt egy ausztrál fickó agyából pattant ki az ötlet, aki óriási arénákat működtetett, és úgy látta, hiányoznak az igazán nagyszabású, látványos show-k a családi szórakoztatásból. Ő kereste fel a BBC-t, és mivel akkoriban mindenki rettenetesen odavolt a dinókért, és a sorozat számos díjat is kapott, egyértelmű volt, hogy ez a megfelelő téma. Ám a színpadra tervezés és megvalósítás korántsem volt egyszerű dolog, akkora modellekkel, mint a dinók, még soha senki nem dolgozott. Ekkor kerültem én a képbe. Nagyjából három évet vett igénybe, amíg megcsináltam a maketteket, és kitaláltuk, hogyan fogjuk ezeket ilyen óriási méretben összerakni.

 

 

Az én feladatom volt, hogy a dinók ne csak állni, hanem járni is tudjanak a színpadon. Végig kellett vennem az összes technikai lehetőséget, ahogy a dinók megmozdulhatnak, és aztán átültetnem a gyakorlatba. A tévében, a filmekben a közeli felvételekhez elég, ha a maketteknek csak egy-egy testrésze mozog, a többit meg lehet oldani technikai trükkökkel, de most a színpadon meg kell mozdulniuk – méghozzá szinte maguktól - az egész hatalmas testeknek. Egy speciális csapatot hoztam össze, akik eddig külön-külön csinálták a fejet, a lábakat meg a többi részeket, de most mindezeknek egyszerre kellett működniük. 16 komplett dinót kellett megépíteni teljes egészében, akik önállóan képesek járni a színpadon, kábelek nélkül, és anélkül hogy bábosok rohangálnának körülöttük, ráadásul 360 fokos szögben láthatók.

 

 

Ez a kifejezés az IT-saink fejéből pattant ki, a dinók tulajdonképpen hi-tech bábok, amikbe mechnikai és elektronikus szerkezetek vannak építve, ezek mozgatják őket. Gyakorlatilag a hagyományos bábtechnikát vettük alapul, és ötvöztük a modern elektronikával. Vannak köztük egészen robotszerű óriási lények, hidraulikusan vezérelt nagy robotok, amelyeket három ember irányít, és vannak a kisebbek, mint a delfin is, amelyeket egy ember kezel, ezen felül középen a színpadi díszletek kézi irányításúak. Nagyon izgalmas volt, hogy kipróbálhattuk a tévés és filmes technológiákat alkalmazni ezekre a figurákra, olyasmiket, amiket a Star Wars-sorozatban vagy a Narnia krónikáiban láthattunk. Ez volt az első alkalom, amikor ez a stílus élő előadásban is debütált.

 

 

Elsősorban azt a hatalmas erőt akartuk megmutatni, ami a dinoszauruszokban lakozott egykor. A filmekben a maketteket mindig számítógéppel trükközik meg, hogy óriásinak látszódjanak, mi pedig azt akartuk érzékeltetni a színpadon, hogy ezek az állatok valójában 6-8 vagy akár 20 tonnát is nyomtak, és a fizika törvényei ugyanúgy érvényesek voltak rájuk, mint bármely más élőlényre. Speciális anyagból speciális technikával készültek, hogy tényleg hús-vér lényeknek tűnjenek, és a hatalmas testek mozgását a valós súlypontjuk elmozdulása alapján dolgoztuk ki, ahogy a valódi izom, zsírszövet és bőr lehetővé teszi ezt az élőlények számára. Ettől válik olyan valóságossá a mozgásuk.

 

 

Hát, talán egy kicsit valóban ijesztők lehetnek, de inkább csak a nagyon kicsi gyerekek számára. Ahol eddig bemutattuk a show-t, kivétel nélkül mindenki nagyon izgalmasnak találta, főleg a különleges és életszerű hangok miatt, amiket direkt ezeknek a lényeknek fejlesztettünk ki. Minden teremtménynek van egy saját, rá jellemző, érzelmi skálát is kifejező torokhangja, ami aszerint változik, hogy éppen fájdalmat érez vagy dühöt, vagy örül, és ez még inkább valóságossá teszi őket.

 

 

A műsor mindenképpen egyfajta kombinációja a tanításnak és szórakoztatásnak, bár igaz, hogy mi ez utóbbira helyeztük a hangsúlyt. A tudásunk a dinókról nagyon gyorsan bővül, az első sorozatot tíz évvel ezelőtt forgatták, ez idő alatt a tudásunk megduplázódott, és bevallom, elég nehéz lépést tartani a paleontológiával. De azt hiszem, nagy élmény, hogy most láthatjuk őket a saját szemünkkel mozogni, mert bármilyen filmet vagy videót nézel meg, sosincs igazán meg a „valóságos” érzés, ráadásul az előadás végigköveti a dinók és környezetük történetét a születésüktől a kihalásukig.

 

 

A vukival imádtam dolgozni a felújítottt Csillagok háborúja-sorozatban. Ráadásul volt olyan szerencsém, hogy Peter Mayhew-val dolgozhattam, aki az eredeti filmben is játszotta Csubakka szerepét. Őszintén mondom, nagyon élveztem azt a munkát, mégis a mostani a legizgalmasabb, amit a dinókkal csinálok.