Ghost in the Shell - Páncélba zárt szellem

A japán anime mûfaja alig ismert hazánkban. Még ha idõnként meg is jelenik a mozikban egy-egy szemet gyönyörködtetõ alkotás (mint a Chihiro Szellemországban, vagy a szintén Miyazaki Hayao által jegyzett Vándorló palota), a hazai nagyközönségnek alapvetõen nem volt szerencséje az igazán nagy klasszikusokhoz. Leszámítva természetesen a Titanic Filmfesztivál egy-két felbecsülhetetlen értékû vetítését, illetve a ritkaságszámba menõ anime filmszemléket, a finom ízlésû közönség kénytelen volt mindenféle homályos úton hozzájutni a híresebb darabokhoz. Nyugodtan nevezhetjük tehát kultúrmissziónak azt, amit az Odeon mûvel: az idén márciusban bemutatott 1988-as Akira után most Mamoru Oshii 1995-ös remekmûvét mutatják be színes-szélesvásznon. Túlzás nélkül állítható, hogy filmtörténeti mérföldkõrõl van szó - már persze ami az animációs filmek világát illeti. A Ghost in the Shell tulajdonképpen mindent felvonultat, ami megkerülhetetlenné tehet egy animációs filmet: lélegzetelállító képek (a hagyományos és a számítógépes technika ötvözése kifejezetten forradalminak számított akkoriban, és nem csak az animék világában), remek, keményen a gibsoni cyberpunkot idézõ sztori, mozgalmas és pörgõs akció - tényleg kihagyhatatlan darab.