Elõszilveszteri bortúra Csepregen
Ha nyugat-magyarországi évvégét szerveztünk magunknak, keressük fel a Kõszeg melletti Csepreget, ahol elõszilveszter napján könnyed kis kirándulás keretében vizsgálhatjuk meg az õsi szõlõhegyek pincéit.
Frissítve: 2007. 12. 23. 13:06
Csepreg régebben jelentõsebb volt, mint most. Persze nem a római idõkre gondolunk, bár akkor is volt élet a környéken, hanem a magyar királyság korai évszázadaira.
A Kõszegtõl 14 km-re keletre, az Alpokalja utolsó dombjainál fekvõ település igen sokszor dicsekedhetett a "város" megjelöléssel, noha a kommunizmus kemény évtizedeit faluként, nagyközségként kellett átvészelnie.
Fenti cím a legfényesebben az utolsó Árpádok és az Anjouk alatt csillogott, bár a királyi város megszólítás nem volt egyenlõ a legelõkelõbb minõsítõ jelzõvel, a szabad királyi város megszólítással.
A fontosság tekintetében sokáig Sopron és Kõszeg nyomain loholó Csepreg másik kiemelkedõ korszaka a XVI-XVII. századra tehetõ, amikor is a híres-neves Nádasdyak birtokolták. Nádasdy Tamás, e felvilágosult fõúr - aki nem mellesleg nádor is volt egy idõben - tette rá a kezét a kulturálódásra s az egyházügyi kérdésekre: evangélikus hite az egész várost meggyõzte a protestantizmus szükségességérõl. 1643-ig, amikor az akkori Nádasdy fiú rekatolizált, Csepreg a magyarországi hitmegújító törekvések egyik fellegvára volt: evangélikus fõiskola és egy fontos nyomda is mûködött itt. Nem mellesleg pedig e városban tartották azt a fontos zsinatot 1591-ben, melyben az evangélikusok (vagyis a lutheránusok) és a kálomisták (vagyis a reformátusok) elváltak egymástól.
Ne tagadjuk, manapság Csepreg nem ilyen fontos. Viszont már 1348-ban bort exportáltak innét, 1321-bõl meg hegyvámszedésre van kétségbevonhatatlan adatunk. A szõlõhegyeken azóta is folyamatos a termelés: kétszáz éve például azt írták az egyik megyeleírásban, hogy az itteni bor "kemény és jó". A jelenleg a Soproni borvidékhez tartozó területen soha nem honosodott meg a nagyüzemi termelés: családi gazdaságok viszik elõre a borászat dolgait. Még szerencse, hogy minden szõlõsgazda egyben borosgazda is, így választék van bõven.
Eme kínálatot térképezhetjük fel december 30-án, az Elõszilveszteri bortúrán. Két darab 5 km-es túra közül választhatunk majd: az egyik ugyan a Csepregi-szõlõhegy Hanga kapujától, a másik pedig a Ruzsa-hegyi bejárótól indul, mindkettõre jellemzõ azonban, hogy sok természeti látványosságot és borospincét ejt útba.
A túra 2 órás szintideje egyébként azt feltételezi, hogy 1 óra séta mellett összesen 1 óra hosszat lehet majd ejtõzni a nedûérlelõ helyeken. Indulás és regisztráció fél 1 és fél 2 között, pincezárás fél 4-kor, a sötétség beálltakor!
A Kõszegtõl 14 km-re keletre, az Alpokalja utolsó dombjainál fekvõ település igen sokszor dicsekedhetett a "város" megjelöléssel, noha a kommunizmus kemény évtizedeit faluként, nagyközségként kellett átvészelnie.
Fenti cím a legfényesebben az utolsó Árpádok és az Anjouk alatt csillogott, bár a királyi város megszólítás nem volt egyenlõ a legelõkelõbb minõsítõ jelzõvel, a szabad királyi város megszólítással.
A fontosság tekintetében sokáig Sopron és Kõszeg nyomain loholó Csepreg másik kiemelkedõ korszaka a XVI-XVII. századra tehetõ, amikor is a híres-neves Nádasdyak birtokolták. Nádasdy Tamás, e felvilágosult fõúr - aki nem mellesleg nádor is volt egy idõben - tette rá a kezét a kulturálódásra s az egyházügyi kérdésekre: evangélikus hite az egész várost meggyõzte a protestantizmus szükségességérõl. 1643-ig, amikor az akkori Nádasdy fiú rekatolizált, Csepreg a magyarországi hitmegújító törekvések egyik fellegvára volt: evangélikus fõiskola és egy fontos nyomda is mûködött itt. Nem mellesleg pedig e városban tartották azt a fontos zsinatot 1591-ben, melyben az evangélikusok (vagyis a lutheránusok) és a kálomisták (vagyis a reformátusok) elváltak egymástól.
Ne tagadjuk, manapság Csepreg nem ilyen fontos. Viszont már 1348-ban bort exportáltak innét, 1321-bõl meg hegyvámszedésre van kétségbevonhatatlan adatunk. A szõlõhegyeken azóta is folyamatos a termelés: kétszáz éve például azt írták az egyik megyeleírásban, hogy az itteni bor "kemény és jó". A jelenleg a Soproni borvidékhez tartozó területen soha nem honosodott meg a nagyüzemi termelés: családi gazdaságok viszik elõre a borászat dolgait. Még szerencse, hogy minden szõlõsgazda egyben borosgazda is, így választék van bõven.
Eme kínálatot térképezhetjük fel december 30-án, az Elõszilveszteri bortúrán. Két darab 5 km-es túra közül választhatunk majd: az egyik ugyan a Csepregi-szõlõhegy Hanga kapujától, a másik pedig a Ruzsa-hegyi bejárótól indul, mindkettõre jellemzõ azonban, hogy sok természeti látványosságot és borospincét ejt útba.
A túra 2 órás szintideje egyébként azt feltételezi, hogy 1 óra séta mellett összesen 1 óra hosszat lehet majd ejtõzni a nedûérlelõ helyeken. Indulás és regisztráció fél 1 és fél 2 között, pincezárás fél 4-kor, a sötétség beálltakor!
hirdetés