Égenjárók

Az Égenjárók története egy alternatív világban játszódik, ahol a háborúkat már óriásvállalatok vívják, és egyetlen céljuk vele maga a háborúzás, hiszen a televíziós közvetítések reklámidejéből gazdagodhatnak meg.

 

Mivel mindezt nem tehetik meg valódi emberekkel, ezért a genetikai laborjaikban kifejlesztik az ún. „kildreneket”, akik tinédzserek, ám az igazi emberekkel ellentétben, ők soha nem öregszenek meg, nincsenek emlékeik, sem valódi kapcsolataik, igazi érzelmek híján pedig az életük egyetlen célja, hogy a levegőben harcoljanak hasonszőrű ellenségeikkel.

 

Minden rendben is zajlik, amíg az egyik kildren nem kezd el feltűnően sokat érdeklődni a múltja iránt, hiszen úgy tűnik, mintha a kihalt légi bázison őt már régóta ismernék.

 

Oshii a szereplők kiüresedett életét egy érdekes eszközzel ábrázolja: a szinte fotorealisztikus akciójelenetekkel és hátterekkel ellentétben a figurákat klasszikus stílusban, kézzel rajzolva, rendkívül egyszerűen, szinte már csúnyán ábrázolja, izgalmas kontrasztot érve el ezzel. A mondanivalóhoz hűen a szereplők alig beszélnek, a kevés akciójelenetet kivéve nagy csendek és kihalt tájak uralják a filmet, viszont a több mint két órás játékidő túl sok ehhez a soványka cselekményhez, így a parádés megvalósítás és számtalan ötlet ellenére az Égenjárók gyakran unalomba fullad.

– Tulu –

Sukai kurora (2008)
Rendező: Mamoru Oshii
Hossz: 122 p
Forgalmazó: Corner Film