Találkozunk Philippinél

Görögország keleti részén, a török határ mellett, Kavala nem túl érdekes helységének közelében fekszik Philippi romvárosa. Maguk a romok is érdekesek, de vannak kultúrtörténeti érdekességek is errefelé. Et tu, mi fili, Brute?

Frissítve: 2010. 02. 21. 17:22

Találkozunk Philippinél
„Mondd meg, mi vagy?” „Rossz szellemed.” „Miért jössz?” „Azt mondani, hogy meglátsz Philippinél.” „Jól van. Akkor hát ott majd újra látlak.” „Igen, Philippinél.” „Nos, hát Philippinél látlak megint.”
 
A gonosz Brutus és az általa meggyilkolt diktátor szelleme beszél így Shakespeare Julius Caesar című tragédiájában, Kr. e. 42-ben. Persze itt már eldöntött dolog, hogy Cassius és Brutus másnap Philippinél találkozik egy fontos csata erejéig Antoniusékkal.

A ma görögül Filippoinak hívott várost Nagy Sándor apja, Fülöp király szervezte újjá 356-ban, és rögtön el is nevezte magáról. A szép fejlődést elért település a Kr. e. 1. században már a környék központja – a híres ütközet sem akasztotta meg pályáját. Mintegy száz évvel később, 49 körül azonban újabb jelentős dolog történt a városban: Szent Pál itt alapította meg az első gyülekezetet Európában. Philippi és Pál kapcsolata gyakran előkerül az Újszövetségben, a bensőséges viszonyról viszont leginkább az apostol philippibelieknek írott levele árulkodik, melyben utalásokat tesz arra, hogy bár nem kérte, adományokkal támogatják őt. A település virágzása a 7. századig tartott – a népvándorlás és néhány földrengés okozott megrázkódtatásokat –, míg a vegetálás a törökök megjelenésével ért véget az 1300-as években.

Mit láthatunk itt? A csekélyke belépődíj ellenében nagy területet járhatunk be az árnyékoktól nagyrészt mentes romvárosban, ahol 1914 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan ásnak-építenek a kutatók. Van egy 3,5 km hosszú fal pl., melyet még Fülöp húzott fel és Justinianus császár egészített ki 550 körül, s a dombtetőn van egy bizánci torony is. A színház alapjait szintén a makedón uralkodó rakta le anno, ám a római jellegű fórumhoz, a város adminisztratív központjához már kevesebb köze volt. A kereszténység államvallássá válása után aztán megépültek a templomok is: közülük három bazilika és az Octagon nevű püspöki székesegyház több-kevesebb része ma is áll. Amennyiben túlságosan sütne a nap, bemehetünk a múzeumba is, ahol négy nagyobb tárlaton mutatják be a leleteket a történelem előtti időktől egészen a korai keresztény évszázadokig.

Szóval, bogarásszunk, szöszöljünk itt egy kicsit, s jusson eszünkbe, ha ma ritkán is keveredünk errefelé – ez Görögország legkevésbé frekventált része –, valaha világtörténeti jelentőségű események történtek itt.

Tipp:

A belépő 2 euró, diákoknak meg csak 1 – inkább a nyitva tartási időre ügyeljünk: délelőtt vagy kora délután keressük fel a helyet, mert képesek ezt-azt korán bezárni.

– filip –


Forrás: EXIT