Szöszmötölés Athénban

Egy athéni úton rögtön megspórolhatunk 3-4 ezer forintot, ha nem veszünk várostérképet, ugyanis az összes látnivaló az Akropolisz környékén van, ami meg nincs, arra jó lesz az útikönyv. További baráti dolog a mostani ínséges időkben, hogy a cikkünkben emlegetett összes csodát meg tudjuk nézni egy darab 12 eurós jeggyel, ráadásul ha egyetemisták vagy 19 évesnél fiatalabbak vagyunk, ingyen mehetünk be mint EU-s állampolgárok! (Vízcsapok többnyire vannak, de vigyünk mi is!)

A fellegvár és közvetlen környéke

Akropolisznak az athéni fellegvárat, míg Parthenonnak annak leghíresebb épületét, a görög főváros jelképét nevezzük. A sokáig fejedelmi székhely Akropolisz a Kr. e. 7. századtól már inkább vallási központ volt. Amikor azonban Kr. e. 480-ban a perzsák feldúlták Athént, a visszafoglalás után a görögök minden megszentségtelenített tárgyat kidobáltak, vagyis feltöltötték velük az Akropolisz fennsíkjának déli részét. Az ekkor „lomtalanított” tárgyak jelentik ma az Akropolisz Múzeum anyagának nagy részét! (A múzeum e hónapokban költözik át új helyére, a Dionüszosz színházzal szembe.) A ma az Akropoliszon látható fontosabb épületek mind a periklészi aranykor környékén készültek, nagyjából a Kr. e. 5. század vége felé. A Parthenonon kívül a fellegvár másik érdekessége az Erekhteion, az istenek otthona, melynek egyik részét kariatidák, vagyis nőalakot formázó szobrok tartják. (Az Akropolisz rohanva egy óra, szép lassan három óra.)

A fellegvár bejáratától nem messze van Heródes Atticus Odeionja, vagyis (egykor) fedett zenés színháza. Az apai és anyai ágon is nagyon-nagyon gazdag családból származó, a 2. században élt emberbarát igen sokat áldozott a kultúrára: római jellegzetességeket mutató, ötezerfős építménye ma is működik, nyaranta előadásokat tartanak itt egy fesztivál keretében. Érdemes azonban megnézni üresen is, mert nagyon hatásos és látványos! A fellegvár déli meredélye alatt van Dionüszosz színháza: ez volt egykor az ókori Athén szórakoztatóközpontja. A mostani romokból nem is sejtenénk – mert a legfölső sorok nem látszanak –, hogy egykor tizenhétezer ember múlathatta itt az idejét egy időben.

Piac, temető, templom

Az Agora, vagyis a piactér (itt tett-vett pl. Szókratész egész nap) szintén egy hatalmas romterület, ahol ma is folyamatosan ásatnak. Itt van – többek közt – a Héphaiszteion, vagyis a Héphaisztosz tiszteletére emelt templom, mely Görögország legépebben fennmaradt klasszikus épülete. Kiváló állapota főleg annak köszönhető, hogy keresztény templomnak használták folyamatosan. A sok apró érdekesség mellett meg kell még említeni az Agora Múzeumot: az egykori vásárcsarnok ma nagyon szépen fel van újítva, és itt írták alá egyébként 2003-ban az EU bővítéséről szóló megállapodást. (Rohanva egy óra, szép lassan három óra.)

Az ókori Athén temetője, a Kerameikosz szintén óriási területen fekszik – ezt a földdarabot évszázadokon keresztül cinteremnek használták: ha megtelt, feltöltötték, így a síremlékek több szinten helyezkednek el egymás fölött. Folyton ásnak e nekropoliszban is, és mivel tudjuk, hogy Periklészt is ide temették, csak idő kérdése, hogy mikor bukkan elő a sírja! Itt is van múzeum – ahol az eredeti emlékeket állítják ki –, míg a kellemes, fás ligetekben nagyon kellemes sétákat tehetünk a másolatok között. (A Kerameikoszban is el lehet lenni órákat!)

Az Akropolisz túloldalán, keleten, az Új Akropolisz Múzeum mellett van Hadrianus kapuja és az Olümposzi Zeusz temploma. A kultúrabarát római császár diadalíve meghökkentően szerény – az igazi látványosság az ókori Görögország legnagyobb temploma, a hét évszázadon át készült, és végül Hadrianus által befejeztetett Zeusz-templom. Noha a 110 méter (!) hosszú szent hely 104 oszlopából ma már csak 15 áll, a méretek és az általuk nyújtott dimenziók félelmetesek. Le kell itt ülni a padra, nézni ezeket az óriási emlékműveket, a háttérben pedig ott van, messzebb, a magasban, a Parthenon és csodálatos fellegvára.

Szállás és kaja

Az Akropolisztól keletre lévő negyedet Plakának hívják: ez egy színes kis rész, célszerű lesz itt laknunk. A kb. 60-70 euróba kerülő Hotel Phaedra (ez egy panzió tulajdonképpen) néhány erkélyéről az Akropoliszt látni, de Hadrianus kapuja is csak két percre van. Előfordulhat, sőt valószínű, hogy hajnali három körül jön majd a szemeteskocsi, és konténert cserél, de így is, úgy is nagy a zaj a hajnali órákig, úgyhogy mindegy. (Aki ezt nem bírja, valamelyik nagyobb hotel sokadik emeletére menjen!) A vendéglátás központja a Plaka Mnisikleous nevű utcája, a nekünk legjobban bejött Taverna O Geros Tou Moria a 27-es szám alatt van. A vendégek becsalogatása közepes erőszakossággal történik a fogóemberek által, viszont ha visszajáró vendégek leszünk valahol, ingyen borra számíthatunk. Az étlapokon sok előételszerű finomság van (sajtkrém, babsaláta, feketekagyló, stb.), ezek nagyon jók és olcsók: 25-30 euróból simán kijöhetünk. Sok vendéglő a házak tetején található egyébként, hogy a kivilágított Akropoliszt jól lehessen látni, de figyeljünk arra, hogy az asztalok és a székek összezsúfolása kellemetlen lehet az auránkra nézve: ha úgy érezzük, hogy így nem fogjuk magunkat jól érezni, legyünk határozottak, és idejekorán lépjünk le.

Tipp:

Érdemes még felkeresni a Régészeti Múzeumot (pár euró), valamint felmenni a Likávitosz-dombra (ez fél óra gyalog a Plakától) nem sokkal napnyugta előtt. A látvány csodálatos lesz!