Sárkányeresztés japániakkal Pákozdon

Pákozd és a torkos jelentésű pákosztos szó között régre menő kapcsolat van, de e kontakt oly homályos, és a pákoszt kifejezésnek a mai szláv nyelvekben (mert helynevünk ilyen eredetű) oly durva jelentései vannak, hogy ezt most hagyjuk is. A települést kettévágó M7-es is bizonyítja azonban tárgyalt helységünk központi elhelyezkedését, s mivel vannak utak az országban, melyek már a középkorban is ugyanott futottak, mint ma, az isten se mentette meg Pákozdot a nagyobb ütközetektől. Az első pákozdi csatára 1593-ban (törökök gyors futása, stb.), a másodikra – ez közismert – 1848. szeptember 29-én került sor (Jelasics gyors futása, stb.).

Bár Pákozd egy régimódinak szerencsésen megmaradt falu, azért katonai jellege is kidomborodik, hiszen a nevezetes szabadságharcos megmérettetésnek több emléke is van itt. Ezek egyike a Mészegen található, amely ahhoz képest, hogy egy hegy, igazán multifunkcionális. A Katonai Emlékhely gyűjtőnév alatt futó emlékkomplexum például három fő részből áll: ezek közül a pákozdi csatára emlékező kiállítás belépődíjas, a Don-kanyar-kápolna szabadon látogatható, míg a nemzetközi békefenntartásban való magyar részvételt bemutató egység ingyenes, ráadásul interaktív, fel- és kipróbálható eszközökkel dúsított. Ugyanitt van egyébként a Pákozd Mészeg-hegyi Turisztikai Központ is, aminek panorámateraszán kávét kortyolgatva élvezhetjük a Velencei-tó nyújtotta kilátást, pincéjében pedig bort kóstolgathatunk. Mindennek tetejébe innen alig pár lépés az arborétum, ahol egy négyzetkilométernyi területen 250 féle növényt különböztethetünk meg, amennyiben megfelelően képzettek vagyunk az efféle tevékenységhez.

Pákozd természetesen észak felé is terjeszkedik, így van kapcsolata a Velencei-hegységgel – a pákozdi ingóköveket mindenképp ajánlott felkeresni egy laza sétával. Bár ezek az unikális formájú látnivalók a honlap állításával ellentétben egyáltalán nem az Országos Kéktúra útvonalán fekszenek, a Gránit tanösvény mindenképpen el fog vezetni hozzájuk. Szintén a falutól északra (a Bella-patak mentén kell figyelni a táblákat), a dombok között van az eregető helye a tekintélyes múltra visszatekintő nemzetközi sárkányeresztő fesztiválnak, melyre május 30–31-én kerül sor. A bonyolult nevű „Japán–Danubius Barátság Év 2009” nevű programsorozat egyik eseménye ez, melyen holland, osztrák, német eregetők is bemutatják tudományukat, de mi is aktivizálhatjuk magunkat saját vagy ott vásárolt szerkezetekkel.


Tipp:
A Szúnyog-szigeti halászcsárdát nemcsak konyhája, de impozáns külalakja, terasza miatt is érdemes meglátogatni.

– kev –