Mit ad nekünk az Őrségi Nemzeti Park?
Az esőben, jó levegőben és túraútvonalakban gazdag Őrség édes hazánk egyik legnyugalmasabb vidéke. Kígyógyökerű keserűfű, zanótboglárka.
Frissítve: 2009. 06. 06. 15:30
A 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park az Őrséget, a Szentgotthárdtól délre lévő Vendvidéket, a Rába felső völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét öleli magához, összesen negyvennégy apró-nagyobb települést. A kedves, nem túl magas dimb-dombokat a sok csapadék miatt rendre kis patakok, folyócskák tagolják. A természethez való közelséget a ronda nagy városok hiányán kívül az is jól mutatja, hogy az Őrség területének 63%-át erdő fedi: ez az országos átlag három és félszerese!
Amit érdemes
Az Őrség lakóit még Árpád-házi királyaink bízták meg őrző-védelmező feladatokkal, ezért is ez a tájegység neve. Ezen kívül azt is szeretik a helyiek hangsúlyozni, hogy az Őrség népe az egyetlen az országban, amely a honfoglalás óta ugyanott lakik. (A székelyek, akik szintén őrző-védelmezők voltak, eredetileg a mosoni részen éltek, onnan költöztették át őket a mai Székelyföldre.)
Az Őrség jellegzetes településtípusai, a szerek nagyrészt a terület természetföldrajzi adottságaiból következően alakultak ki: a sok eső és a speciális talaj miatt a dombtetőkre volt célszerű építkezni, de ez a megoldás a védelmet is hatékonyan szolgálta. (A talaj, az agyag a fazekasságnak azért kedvezett: Magyarszombatfán még ma is tucatnyi mester foglalkozik e művészettel – a Fazekas Napokra július 10–12. között kerül sor.) A szerek többsége úgynevezett kerítettház, vagyis a birtok logikus módon nem elnyúlt, hanem négyzet alakú volt ház-istálló-ólak-kerítés elrendezésben. Az Őrség adottságai inkább az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés irányába tolták a létfenntartást célszerű módon megoldani akaró emberek gondolkodását. Persze a jellegzetes itteni erődtemplomok – melyek közül a velemérit, a hegyhátszentjakabit vagy az őriszentpéterit mindenképpen meg kell nézni – építésének is megvan a magyarázata: nagy, sziklás hegyek nélkül kővárakat felhúzni szinte lehetetlen. Ezek mellett a román vagy gót alapokra épített templomok mellett azokra a szoknyás haranglábakra érdemes még felfigyelni a térségben, melyek mondjuk Pankaszon vagy Gödörházán láthatók.
Aktivizáció
Az Őrségi Nemzeti Park őriszentpéteri központja – és persze a honlap – számtalan utat és módot kínál a környék felfedezésére. Természetesen – mint a nemzeti parkokban általában – itt is működnek erdei iskolai programok, melyek központja az egyébként olcsó szállásként is üzemelő Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont. Olvasóink számára fontosabb, hogy kedvező árú vezetett túrák is indulnak innen, míg, ha hat főnél többen vagyunk, a biciklikölcsönzés csak ezer forintba kerül egy napra (egyébként ezerötszáz). Ezeknél unikálisabb módszer az Őrség lovas szánnal (télen) vagy szekérrel való felfedezése – ez utóbbi ugyan tizenhétezer forintot kóstál, de ha sokan vagyunk, talán össze tudjuk dobni.
A park honlapján szépen kidolgozott túrajavaslatokat találunk, akár gyalog, akár bicajjal vagy szekérrel akarjuk megnézni a környéket. Érdemes végigböngészni ezeket a tippeket, mert nemcsak az utak hosszát és a várható időtartamot, de az útba eső látnivalókat is felsorolják. Amit semmiképpen sem ajánlatos kihagyni a fent már elemzett templomokon és haranglábakon kívül, az a pityerszeri Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az ezernégyszáz méter hosszú nagyrákosi völgyhíd, Szentgyörgyvölgy fakazettás református temploma, és ha akarunk egyet ejtőzni, akkor a Vadása-tó.
Programok dátumokkal
A nemzeti park számtalan, dátumhoz kötött kisebb-nagyobb programot is kínál. Június 7-én például a veleméri búcsúba kalauzolnak el bennünket, augusztus 20-án pedig a szőcei tőzegmohás láprét titkaival ismerkedhetünk meg. A Kulturális Turizmus Éve alkalmából az Összefogás Nemzetünk Egészségéért Párt (ÖNP) Szent Márton helyi emlékeihez áldoz jó pár túrát – az utolsó természetesen novemberben lesz.
Ezeknél nagyobb szabású esemény a Magyar Nemzeti Parkok Hete, melyre idén június 22–28. között kerítenek sort (és nemcsak itt, hanem az ország összes nemzeti parkjában!). Ekkor az ÖNP-ben minden nap lesz valamilyen (gyalog-, bicikli-, szekér-) túra, ráadásul ezeken a részvétel díjmentes lesz! (Annyit kérnek, hogy a bicajtúrára – mely a Kerca-patak völgyét mutatja majd be – jelentkezzünk be előre, mert csak száz kerékpárjuk van!) Ugyanezekben a napokban, június 26–28. közt lesz az Őrségi Vásár, mely a népi iparművészek kirakodóvásáraként üzemel elsősorban, és valami ilyesmi a lényege a július 18–19-i Völgyhídi vásárnak is, mely a nagyrákosi hídnál lesz.
És mindezeken túl az Őrség legnagyobb szabású eseménysorozata alighanem a Hétrétország, a szerek és a porták fesztiválja, melyre azonban még várni kell, mert ez a tíznapos fesztivál csak augusztus 14-én kezdődik.
Tipp:
A hegyhátszentjakabi Sabaria Vadása panzió a kedves és igen népszerű Vadása-tó mellett fekszik, s júniusban 7600, míg július–augusztusban 8400 Ft ott egy fürdőszobás és tévével kiegészített szoba.
–kev–
onp.nemzetipark.gov.hu
www.orsegitelehaz.hu
www.hetretorszag.hu
www.vadasapanzio.hu
Amit érdemes
Az Őrség lakóit még Árpád-házi királyaink bízták meg őrző-védelmező feladatokkal, ezért is ez a tájegység neve. Ezen kívül azt is szeretik a helyiek hangsúlyozni, hogy az Őrség népe az egyetlen az országban, amely a honfoglalás óta ugyanott lakik. (A székelyek, akik szintén őrző-védelmezők voltak, eredetileg a mosoni részen éltek, onnan költöztették át őket a mai Székelyföldre.)
Az Őrség jellegzetes településtípusai, a szerek nagyrészt a terület természetföldrajzi adottságaiból következően alakultak ki: a sok eső és a speciális talaj miatt a dombtetőkre volt célszerű építkezni, de ez a megoldás a védelmet is hatékonyan szolgálta. (A talaj, az agyag a fazekasságnak azért kedvezett: Magyarszombatfán még ma is tucatnyi mester foglalkozik e művészettel – a Fazekas Napokra július 10–12. között kerül sor.) A szerek többsége úgynevezett kerítettház, vagyis a birtok logikus módon nem elnyúlt, hanem négyzet alakú volt ház-istálló-ólak-kerítés elrendezésben. Az Őrség adottságai inkább az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés irányába tolták a létfenntartást célszerű módon megoldani akaró emberek gondolkodását. Persze a jellegzetes itteni erődtemplomok – melyek közül a velemérit, a hegyhátszentjakabit vagy az őriszentpéterit mindenképpen meg kell nézni – építésének is megvan a magyarázata: nagy, sziklás hegyek nélkül kővárakat felhúzni szinte lehetetlen. Ezek mellett a román vagy gót alapokra épített templomok mellett azokra a szoknyás haranglábakra érdemes még felfigyelni a térségben, melyek mondjuk Pankaszon vagy Gödörházán láthatók.
Aktivizáció
Az Őrségi Nemzeti Park őriszentpéteri központja – és persze a honlap – számtalan utat és módot kínál a környék felfedezésére. Természetesen – mint a nemzeti parkokban általában – itt is működnek erdei iskolai programok, melyek központja az egyébként olcsó szállásként is üzemelő Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont. Olvasóink számára fontosabb, hogy kedvező árú vezetett túrák is indulnak innen, míg, ha hat főnél többen vagyunk, a biciklikölcsönzés csak ezer forintba kerül egy napra (egyébként ezerötszáz). Ezeknél unikálisabb módszer az Őrség lovas szánnal (télen) vagy szekérrel való felfedezése – ez utóbbi ugyan tizenhétezer forintot kóstál, de ha sokan vagyunk, talán össze tudjuk dobni.
A park honlapján szépen kidolgozott túrajavaslatokat találunk, akár gyalog, akár bicajjal vagy szekérrel akarjuk megnézni a környéket. Érdemes végigböngészni ezeket a tippeket, mert nemcsak az utak hosszát és a várható időtartamot, de az útba eső látnivalókat is felsorolják. Amit semmiképpen sem ajánlatos kihagyni a fent már elemzett templomokon és haranglábakon kívül, az a pityerszeri Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az ezernégyszáz méter hosszú nagyrákosi völgyhíd, Szentgyörgyvölgy fakazettás református temploma, és ha akarunk egyet ejtőzni, akkor a Vadása-tó.
Programok dátumokkal
A nemzeti park számtalan, dátumhoz kötött kisebb-nagyobb programot is kínál. Június 7-én például a veleméri búcsúba kalauzolnak el bennünket, augusztus 20-án pedig a szőcei tőzegmohás láprét titkaival ismerkedhetünk meg. A Kulturális Turizmus Éve alkalmából az Összefogás Nemzetünk Egészségéért Párt (ÖNP) Szent Márton helyi emlékeihez áldoz jó pár túrát – az utolsó természetesen novemberben lesz.
Ezeknél nagyobb szabású esemény a Magyar Nemzeti Parkok Hete, melyre idén június 22–28. között kerítenek sort (és nemcsak itt, hanem az ország összes nemzeti parkjában!). Ekkor az ÖNP-ben minden nap lesz valamilyen (gyalog-, bicikli-, szekér-) túra, ráadásul ezeken a részvétel díjmentes lesz! (Annyit kérnek, hogy a bicajtúrára – mely a Kerca-patak völgyét mutatja majd be – jelentkezzünk be előre, mert csak száz kerékpárjuk van!) Ugyanezekben a napokban, június 26–28. közt lesz az Őrségi Vásár, mely a népi iparművészek kirakodóvásáraként üzemel elsősorban, és valami ilyesmi a lényege a július 18–19-i Völgyhídi vásárnak is, mely a nagyrákosi hídnál lesz.
És mindezeken túl az Őrség legnagyobb szabású eseménysorozata alighanem a Hétrétország, a szerek és a porták fesztiválja, melyre azonban még várni kell, mert ez a tíznapos fesztivál csak augusztus 14-én kezdődik.
Tipp:
A hegyhátszentjakabi Sabaria Vadása panzió a kedves és igen népszerű Vadása-tó mellett fekszik, s júniusban 7600, míg július–augusztusban 8400 Ft ott egy fürdőszobás és tévével kiegészített szoba.
–kev–
onp.nemzetipark.gov.hu
www.orsegitelehaz.hu
www.hetretorszag.hu
www.vadasapanzio.hu
Forrás:
EXIT
hirdetés