Mission London

Alek Popov néhány évvel ezelőtt megjelent, Londoni küldetés című regénye alapján készítette el Dimitar Mitovski rendező a filmet, és annyiban hű maradt az alapanyaghoz, hogy nem spórolta ki belőle az öniróniát.

 

A történet szerint Bulgária egy hálakoncertet kíván adni Londonban, hogy megünnepelje az EU-s csatlakozást. Varadint (Julian Vergov), a frissen kinevezett bolgár nagykövetet kérik fel az esemény megszervezésére, amin még a királynő is tiszteletét fogja tenni – de „természetesen” korrupt személyzeti tagok, és konyhában rejtőző alvilági figurák hada áll hősünk útjába. Amikor a néző már biztos benne, hogy a koncert csak akkor jöhet létre, ha Varadin összeszedi magát, és minden erejével a feladatra összpontosít, akkor jelenik meg a színen egy sztiptíztáncosnő (Anna Papadopulu), akibe a nagykövet halálosan beleszeret. A film poénarzenálja hihetetlenül széles, és bizony az angol királynő is megkapja a magáét, ám a rendezőt dicséri, hogy a csipkelődés egy pillanatig sem válik bántóvá, vagy túl gúnyossá.

 

 

A groteszk komédiák egyik alapkövévé válhat a Mission London: az abszurd helyzetekkel, vicces karakterekkel és a jól eltalált beszólásokkal csurig töltött vígjáték gyakorlatilag Bulgária „Üvegtigrise” – csak némi angol segítséggel jött létre a produkció. A bolgár nép önmagát figurázza ki Mitovski alkotásában, és teszi ezt annyira ellenállhatatlanul, hogy az ember legszívesebben felhívná (nem létező) bolgár ismerőseit, és megveregetné a vállukat: „Ti aztán megmutattátok a világnak, hogy kell ezt csinálni!”

 

 

Misiya London / Mission London (2010)