Michael Bublé – Crazy Love
Negyedik nagylemezével rukkol elő a karrierjét anno revük, esküvők, Mikulás-bulik és céges partik énekes sztárjaként indító kanadai dzsessz-csalogány, Michael Bublé. A kilátások most sem rosszabbak, mint legutóbb: víziónkban arany, platina, egyéb nemesfémek csillannak, meg persze némi odakozmált Grammy-szag terjeng a – fenyőillattól egyelőre még mentes – levegőben.
Frissítve: 2009. 11. 24. 14:00
A csillogó mosolya mellett ábrándos tekintettel bíró Bublé zenei receptje nem sokat változott 2003-as debütje óta: a bársonyos torkú énekes különböző időszakok slágereinek szvinges, dzsesszes átiratait tolmácsolja komoly átéléssel, nagy ritkán egy-egy saját dallamszerkezettel fűszerezve a programot. A gond csak az, hogy a kezdetben még – ha forradalminak nem is, de – valamelyest kuriózumnak számító elképzelés mára abszolút elcsépeltnek számít, a szakadatlan polírozástól pedig a legjobb dalok is olyan uniformizált hatást keltenek, mintha egy ősöreg futószalagról hullottak volna előadóművészünk poshadt tejszínhabbal borított ezüsttálcájára.
Ráadásul Bublé alig-alig hajlandó elmozdulni a kályhától, s ha mégis, azzal csak rosszabbul járunk: ilyenkor úgy tűnik, nemcsak a megidézett korszak, hanem régi munkája után is nosztalgiája támad, s felindulásában lassan, de biztosan silányítja üres liftzenévé a mégoly’ válogatott dallamokat is.
4/10
– Tom Regen –
Kiadó: Reprise / Warner
4/10
– Tom Regen –
Kiadó: Reprise / Warner
Forrás:
EXIT
hirdetés