Kritika - Derült égből fasírt
A nagy zabálás
Az animációról igazából már a Cartoon Network óta tudjuk, hogy nem csak a gyerekek élvezik. És akkor most sürgősen felejtsük el a műromantikus elképzeléseket a bennünk élő gyerekről, mert szó sincs ilyesmiről.
Frissítve: 2009. 09. 23. 11:30
Pusztán az, hogy a rajzolt képi világot korlátolt módon hajlamosak vagyunk kizárólag a gyerekekhez társítani, egyáltalán nem jelenti, hogy saját elvárásainkból adunk alább, mikor beülünk egy animációs mesét megnézni. Viszont megvan az az előnye, hogy teljesen abszurd dolgokat tud hitelesnek láttatni. Itt van ugye egy film, amiben húsgolyók meg juharszirupos palacsinták esnek az égből. Ez mekkora hülyeség már? Ugyanakkor nem kell hozzá gyereknek lenni, hogy azt gondoljuk, ez borzasztóan vicces is, és egyébként meg ki ne akarna – ha lehetősége lenne rá – egy gigantikus zselétortába bombát ugrani? De azt is simán el tudnánk képzelni, ahogy a főnököt agyonlapítja egy hamburger.
A történet, ahogy a legtöbb mesénél, a Derült égből fasírt esetében is másodrendű dolog, a koncepció viszi el az egészet. Plusz van benne egy csomó vicces karakter, a csetlő-botló, meg nem értett főhős, cuki állatok, kisgyerekek, meg ami még kell, az ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb ételekről nem is beszélve. (A kajás témával egyébként nem a pixaros patkányt akarták a készítők lenyúlni, a filmhez egy 1978-as képeskönyv adta az ötletet.) Bár a képi világ jóval stilizáltabb, mint mondjuk a L'ecsó vagy a Wall-E esetében, de minden elemében megragadó és látványos munka, szóval, egy rossz szavunk sem lehet.
Kedves és okos kis film lett a Fasírt, minden ízében (szó szerint is) élvezhető nyár végi mozi, akár gyerekkel, akár gyerek nélkül, csak vigyázzunk, nehogy éhesen menjünk be rá, mert az első hamburger-esőnél sírva fogunk könyörögni anyuka tejfölös csirkéjéért.
– aa –
Cloudy with a Chance of Meatballs (2009)
Rendezte: Chris Miller, Phil Lord
Hossz: 90 p
Forgalmazó: InterCom
A történet, ahogy a legtöbb mesénél, a Derült égből fasírt esetében is másodrendű dolog, a koncepció viszi el az egészet. Plusz van benne egy csomó vicces karakter, a csetlő-botló, meg nem értett főhős, cuki állatok, kisgyerekek, meg ami még kell, az ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb ételekről nem is beszélve. (A kajás témával egyébként nem a pixaros patkányt akarták a készítők lenyúlni, a filmhez egy 1978-as képeskönyv adta az ötletet.) Bár a képi világ jóval stilizáltabb, mint mondjuk a L'ecsó vagy a Wall-E esetében, de minden elemében megragadó és látványos munka, szóval, egy rossz szavunk sem lehet.
Kedves és okos kis film lett a Fasírt, minden ízében (szó szerint is) élvezhető nyár végi mozi, akár gyerekkel, akár gyerek nélkül, csak vigyázzunk, nehogy éhesen menjünk be rá, mert az első hamburger-esőnél sírva fogunk könyörögni anyuka tejfölös csirkéjéért.
– aa –
Cloudy with a Chance of Meatballs (2009)
Rendezte: Chris Miller, Phil Lord
Hossz: 90 p
Forgalmazó: InterCom
Forrás:
EXIT
hirdetés