Köntörfalak

A Köntörfalak már a kezdéskor sikeresen kelti fel a néző érdeklődését azzal, hogy olyan helyzetből indít, ami legtöbbször valaminek a végét szokta jelenteni: egy totálisan elbaltázott este után Eszti és Zoli hazafelé indul, persze azzal a kikötéssel, hogy a srác csak a kapuig kísérheti. Nyilvánvaló, hogy a dolog nem itt fog véget érni, de elképzelni sem tudjuk, Zoli hogyan tudná magát lakásra dumálni. Aztán valahogy mégis megcsinálja, és innentől nem csak ő, de az egész film érezhetően sínen van.
 

Példaértékűen megírt forgatókönyv és szuper dialógusok, hangulatos képek és pontosan eltalált zene: Dyga Zsombor rendező olyan atmoszférát teremt, ami az első pillanatban magával ragad, a háromszereplős kamaradráma pedig tökéletes formája a történet elmesélésének. A színészválasztásért a rendezőt illeti dicséret, a feladat hibátlan kivitelezéséért őket: Elek Ferenc, Tompos Kátya (Klikk a vele készült interjúért!) és Rába Roland végre megmutatja, miért is lehet olykor a magyar színjátszást annyira szeretni.