Köntörfalak

A Köntörfalak már a kezdéskor sikeresen kelti fel a néző érdeklődését azzal, hogy olyan helyzetből indít, ami legtöbbször valaminek a végét szokta jelenteni: egy totálisan elbaltázott este után Eszti és Zoli hazafelé indul, persze azzal a kikötéssel, hogy a srác csak a kapuig kísérheti.

 

Nyilvánvaló, hogy a dolog nem itt fog véget érni, de elképzelni sem tudjuk, Zoli hogyan tudná magát lakásra dumálni. Aztán valahogy mégis megcsinálja, és innentől nem csak ő, de az egész film érezhetően sínen van.
 

Példaértékűen megírt forgatókönyv és szuper dialógusok, hangulatos képek és pontosan eltalált zene: Dyga olyan atmoszférát teremt, ami az első pillanatban magával ragad, a háromszereplős kamaradráma pedig tökéletes formája a történet elmesélésének. A színészválasztásért a rendezőt illeti dicséret, a feladat hibátlan kivitelezéséért őket: Elek Ferenc, Tompos Kátya és Rába Roland végre megmutatja, miért is lehet olykor a magyar színjátszást annyira szeretni. Igaz, a kammerspiel-szerű darab nagyon erősen ad a színházi érzésnek, abban pedig mi mindig jobbak voltunk, de hát nem baj, mindenkinek van erősebb és gyengébb oldala, ez is csak azt mutatja, melyikre lenne érdemes kicsivel jobban koncentrálni filmkészítés közben.

 

A Köntörfalak viszont úgy jó, ahogy van, úgyhogy többet nem is tudunk mondani, mint tessék szépen elmenni és mindenkinek saját szemével megnézni.

– aa – 

Köntörfalak (2009)
Rendező: Dyga Zsombor
Szereplők: Elek Ferenc, Tompos Kátya, Rába Roland
Hossz: 80 p
Forgalmazó: Filmteam Kft.