Kik vogymuk…?

Vesszőparipám már egy ideje, s most hál’ isten, le is írhatom: a sci-fi ma – legalábbis az asimovi, lemi válfaja – maga a virtigli bölcselet. Hogy ne mondjam, a tudományos-fantasztikus irodalom elitje egyfajta globális filozófiai szabadakadémiát alkot.

Itt akadémikus Markovics Botond is. Pedig még csak most ért élete deléhez (tavaly volt harminchárom). Ám a sűrű, sötét erdőt őt sem kerülhette el. (Ahogy ugye Alighieri bácsi óta senki sem.) Markovics Úr is szembenézett a kanördöggel. A Föld és az emberiség nem is távoli jövőjével. Regényt nem ismertetek, de a kulcsszó a technológiai szingularitás. Vagyis az a lehetséges jövőbeli esemény, amikor a mesterséges emberfeletti, miszerint transzhumán intelligencia olyannyira felgyorsítja a technológiai fejlődést, és ezzel olyan brutálisan felforgatja a társadalmakat, felbolygatja a természetes környezetet, hogy a folyamatot átélők már képtelenek felfogni és követni, mi is történik velük, oszt minden radikálisan megváltozik. (Nagy reccs, kőkor, ökológia pusztulás, vagy amit dob a gép.)

Állítólag – pontosabban a csillagászok, akarom mondani kozmológusok szerint – a fekete lyukak közelében kerül ilyen lehetetlen helyzetbe az anyag: a gravitációs szingularitásban a jelenleg ismert fizikai modellek használhatatlanná válnak, mivel a matéria hol végtelen nagy, hol nullához tartó mennyiségekben fordul elő.

– peták –

Kiadó: Galaktika
Ár: 2670 Ft
Web ár: 2136 Ft
www.polc.hu