Még maga Spiró György is bevallotta, hogy A jégmadár című szatirikus regényét alig pár százan olvasták csak el, műve visszhang nélkül maradt. Nem lőjük le tehát a poént, ha eláruljuk, hogy a könyv hőse, Bisztő Zsonna, a madárrá változott leány a
lengyelországi Hel-félszigeten adta vissza lelkét a teremtőjének a regény utolsó oldalainak egyikén.
Jelképes-e vajon a hely a műben? Milyen is ez a Hel-félsziget? Hosszú, egyenes, vékony, de főleg: zsákutca, menekülni innen nincs hova. A Hel
34 kilométer hosszan, de mindössze kétszáz méter (!) szélesen nyúlik el a szárazföldtől. A Hel-félsziget a világ egyik leglátványosabb turzása, azon belül pedig a turzáskampók alcsoportjába tartozik. A víz a partról leválasztott anyagot (itt a homokot) egy idő után a sekély vízben lerakja. Turzás ott alakul ki, ahol a víz összes hordalékszállító energiája elfogy: a még magával cipelt anyagokból idővel szigetcsoportok, majd szigetek, félszigetek is létrejöhetnek. A meglehetősen sajátos formának köszönhetően egyedi mikroklíma alakult ki a félszigeten: az északi part szeles és hullámos (ez a szörfösök paradicsoma), a déli rész pedig kellemes, csendes, napos (de persze itt, a
Pucki-öbölben is lehet
vitorlázni). A Helen nemcsak azért érdemes végigmenni autóval, mert szokatlan alakú, hanem azért is, mert pont a végén, a Hel nevű városkában van a környék egyik népszerű helye, a fókaház.
Noha a
Balti-tenger vize nyáron is csak 20-21 fokos, bőven akad indok arra, hogy miért jó kipróbálni a lengyel partokat is. A víz többnyire sekély, viszont a tiszta, apró szemű homokkal borított strandok jó hosszan nyúlnak el a nyaralók örömére. Mivel a parti menti fenyőerdők gyantája és a jódos levegő igencsak hasznos bizonyos betegségek esetén, sokan nem is fürdőzni meg napozni, hanem gyógyulni járnak ide. A Hel-félsziget környékének turisztikai központja egyébként
Władysławowo, ahol nemcsak kiváló szárított lepényhalat (a terület lakóinak, a kasuboknak a specialitása ez) vagy roston sült tőkehalat ehetünk, de fölmászhatunk egy egyedi világítótoronyba is. Az egész napos szörfözés, pihenés vagy nézelődés után pedig tegyünk egy romantikus esti sétát a tengerparton: ha vihar után tesszük ezt, nagy esélyünk van rá, hogy a környék kincsébe, a borostyánba is belebotlunk majd a kagylók között…
Tipp: Ha már arra járunk, ki ne hagyjuk a gótikus várak útvonalát! A német lovagrend szebbnél szebb erődöket hagyott az utókorra!
További információkat
IDE kattintva olvashatsz, valamint
ITT találsz!
– bratanki –