Falu a Székelykő alatt: Torockó

A Torockó-rajongók aligha kaphatnának jobb hírt annál, mint hogy elkezdődött a Borrév–Nagyenyed út felújítása, vagyis a falu megközelítése ezáltal sokkal könnyebb lesz. A munkálatok északról délre haladnak, és jövő októberre fejeződnek be állítólag. Ez tényleg jó hír, hiszen Torockó nemcsak Erdély, hanem talán egész Nagy-Magyarország legszebb fekvésű települése, másrészt a Székelykő – egy 1117 méter magas hegy, mely a mondott fekvést adja – megmászása sokak számára már-már misztikus cselekedet, melyet igyekeznek minden évben megismételni. Ez utóbbi tett komoly teljesítmény – igaz ugyan, hogy a falu központjától a csúcs maximum 3 km, de a szintemelkedés 600 méter: a Nagy-Árokban minden egyes lépéssel 25–30 centit közeledünk a felhők felé. (Profiknak állítólag az egész nem több 45 percnél, nekünk 75 kellett.) Szintén a Székelykő az oka, hogy Torockón kétszer kel föl a nap: miután reggel előbújt, rögtön el is tűnik a hegy mögött, hogy aztán fölé emelkedve újból elárassza fényével a völgyben fekvő házakat.

Torockót még a honfoglalás előtt alapították kóbor, erre járó szlávok, a nevét is ők adták: Troszkov annyit jelent: vasból való. Ezer éven keresztül, 1880-ig folyt a vasbányászat a környéken – azóta az anyagi lehetőségek visszafogottabbak, de nem csak ezért néznek ki például a házak ugyanúgy, mint 100-120 éve. Már a nagy Erdély-szakértő, Orbán Balázs leírta az 1870-es években, hogy ide újítások bajosan tudják magukat befészkelni. A kulturális örökség megőrzéséért mindenesetre Torockó Europa Nostra-díjat kapott tíz évvel ezelőtt: a kitüntetés elsősorban a csodás főtéri házak megmentéséért járt, de a helyi népviselet is igazán szemet gyönyörködtető – a legszebb darabokat a főtéren lévő múzeumban nézhetjük meg.

Szóval, van itt látnivaló bőven, s ha a falut már kipipáltuk, bejárhatjuk a környéket is. Van a közelben cseppkőbarlang, Székelykővel szemközt ott az Ordaskő, azt is megmászhatjuk, vagy pár kilométerre ott van Torockószentgyörgy és vára, melynek még állnak a falai. Székelykő vára és őrtornyai ugyan eltűntek az időben, de csekély nyomok még láthatók. Menjünk föl, és keressük meg őket – akár minden nap egy másik útvonalon. (Sokan sátraznak is fenn, bár ez inkább nyárra való dolog!)

Tipp:

A faluszéli Demeter panzió épülete nem épp autentikus, viszont a szobák nagyok, és jól főznek. Télen 17 helyett csak 15 euró / fő félpanzióval! Az árak máshol is hasonlóak, s egyébként is igaz, hogy már a kaja is többet ér a szállásért kért összegnél.

– erdei –