Ennek a nagyon távoli térségnek a végén fekszik Beregdaróc: a már az Árpádok alatt is létező település neve a király vadfogó embereire, erdészeire utal, ezt jelenti ugyanis a daróc szó. Ma Beregdaróc alig ezerlelkes kis falu, ám a környék igencsak bővelkedik a pompás látnivalókban.
A fa harangtornyok vidékeBeregdaróc legfőbb érdekessége a 14. századi alapokra épült, gót jegyekkel bíró református templom. A hányatott sorsú épület az évszázadok folyamán természetesen jelentős átalakulásokon ment keresztül – mai képét végül a 90-es évek közepén nyerte el, amikor is a helyreállítás során a középkori jelleg vált uralkodóvá. Annak ellenére, hogy
gót stílusban épült, támpillérek nem támasztják a falakat: a templomnak ez az egyik különlegessége, de érdekes még szokatlan formájú szentélye és kettős boltozata is.
Ez a Tisza környéki vidék amúgy is igen gazdag különleges templomokban: mivel a török hódítás idáig nem ért el, és az ellenreformációs erők sem jutottak el a térségig, a református templomok értékei mind megmaradhattak, sőt még gyarapodhattak is. A vallási előírásoknak megfelelően persze ezek az Istenházák meglehetősen egyszerű berendezésűek – növényi ornamentikájukra, szépen festett bútoraikra, famennyezetükre és fa harangtornyaikra kell figyelni. Beregdaróc közvetlen környezetében mindenképpen érdemes megnézni még például a csarodai, a márokpapi és a lónyai templomot, melyekben közép- és
reneszánsz kori falfestések is megmaradtak, illetve előkerültek a rájuk vitt rétegek alól. (Templomtúrákat a Tippben megemlített beregdaróci Hét Csillagban is szerveznek.)
Természet adta lehetőségekA Beregdaróc környéki természeti adottságok közül a Felső-Tisza 130 km-es, vadregényes szakasza a legismertebb: itt még olyan gyors folyású a folyó, hogy evezés nélkül is szépen tudunk haladni, így – a vízitúrázók rendes szokása szerint – marad idő az itteni szilvapálinka kortyolgatására is. A Tiszán kívül a Tiszakóród alatti látványos bukógátnál a folyóba ömlő
Új-Túr, illetve az
Öreg-Túr is alkalmas arra, hogy csónakkal-kajakkal végigmenjünk rajta.
Beregdarócnak azért saját látványossága is van, ez pedig a Báb-tó, mely Európa legdélibb dagadólápja. A mocsarat – melyen az idők során vastag tőzegmoharéteg képződött – vezetéssel kereshetjük fel: az izgalmas növény- és állatvilágot kínáló túrák iránt szintén a Hét Csillagban kell érdeklődni.
Mint ahogy az Ukrajnában, a Máramarosi-havasokban elérhető raftingtúrák iránt is: a Prut folyó felső szakaszán, Jaremcse (vagy Jaremcsa) városka környékén fantasztikus raftingközpont alakult ki. A hely Beregdaróchoz nincs ugyan közel, de talán pont ezért szerveznek oda többnapos túrákat.
Megmondódisznó
Beregdaróc és szűkebb környéke a május 30. és június 1. között megrendezendő
Nemzeti Vágtán is bemutatkozik, méghozzá lapunk,
az EXIT magazin támogatásával. Természetesen a falu hagyományai között jó néhány olyan akad, amely ma már nem él, illetve amely nehezen közvetíthető egy Nemzeti Vágta típusú dzsemborin. Ilyen például az a két szokás is, ami a település disznait már-már megmondóemberi hatalommal ruházta fel. András-napkor az eladó lyányok keresték föl az állatokat, a tradíció szerint ugyanis meg kellett rugdosni az ólak falát, s ezután ahányat röffent a malac, annyi év múlva ment férjhez a leányzó. A disznó – és a többi állat – másik megkérdezése karácsonykor történt: egy hiedelem szerint 24-én éjfélkor az állatok megbeszélik egymást közt, milyen gazdájuk van, ezért az idők során általánossá vált a jószág karéj kenyérrel való lekenyerezése a nagy traccsparti előtt pár órával.
A Nemzeti VágtánHa a Nemzeti Vágtán betérünk majd Beregdaróc falu sátrába, jó néhány hagyományos mesterséggel ismerkedhetünk meg. Kóstolhatunk például kecskesajtot, ami az egyik közeli falu kecsketelepén készül mindenféle adalékanyag nélkül, de megtekinthetjük
a híres beregi hímzés készítésének műhelytitkait is. Beregdaróc azonban elsősorban arra büszke, hogy a kendermagtól a vászonig történő kenderfeldolgozást a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni és azt az idegenforgalom vérkeringésébe illeszteni. A faluban minden év augusztusának első hétvégéjén rendezik meg az ehhez kapcsolódó
Daróci Kenderes Napokat, de a Vágtán is lesz lehetőségünk bekukkantani a kendernyüvés, a gerebenezés titkaiba, és persze nem utolsósorban a beregdaróci vászonvirágot alkotó művészek munkáját is megfigyelhetjük.
Tipp:A környék felfedezése nem valósítható meg megfelelő szálláshely nélkül. A Daróc panzió tulajdonképpen diákszállás, ahol több szobára jut egy fürdőszoba, de ahol persze az árak is igen alacsonyak. A másik végletet a minden jóval felszerelt Hét Csillag Üdülő- és Konferenciaközpont biztosítja, ami a Magyarországi Református Egyház tulajdonában van. A családok számára is ideális Hét Csillag egyfajta organizációs központ is, hiszen esküvők és disznótorok,
raftingtúrák és pálinkakóstolók megszervezését ugyanúgy vállalják, mint a falu hagyományainak bemutatását.
– ken –
www.beregdaroc.tar.huwww.hetcsillag.huwww.beregihimzes.huwww.vagta.hu