Az esendőség szerény felismerése

Most nagyon megváltozott képei hangneme és vizuális üzenete, talán csak a tartalom maradt a régi: van itt egy ember, aki keres valamit. De amíg korábban színes, szagos, bravúros festői tudással készült képein a „terjedelmes” látvány ragadta el a nézőt, addig itt leginkább a keresetlen őszinteség és az apró gesztusok rejtélye a főszereplő. Nem mondható persze, hogy mindez a korábbi műveire nem jellemző, de azokon volt más, ami eladhatóvá tette őket. Bájuk, talmi csillogásuk szerethető mázzal vonta be a képek üzenetét. Most más a helyzet.

 

A kivételes tehetségű festő az esetlegességre bízta magát: monotípiákat készített. A munkafolyamatban nem kis szerepe van a véletlennek, mivel minden mozdulatnak visszavonhatatlan következménye van, itt nem elég jól bánni az ecsettel. Az ördög a részletekben lakik, így még rá is figyelni kell. Akár az életben. A nagy, színes, részletgazdag formákat felváltották az apró, fekete-fehér elemek, amelyekhez közeledni kell.

A művész most is szerepel a képeken, de lénye nem uralja a felületet, éppen ellenkezőleg. Összetöpörödött, esendő kis figura lett, akinek van mindene: világa, akarata, természete, de leginkább árnyéka és néhány markáns felismerése.

– Kardos Rozi –

Útkereső – Tamási Claudia kiállítása  2010 március 13-ig

Godot Galéria  1075 Bp., Madách I. u. 8. Tel.: 322-5272. Nyitva: K–P 10–18h, Szo 10–13h.