Arthur: Maltazár bosszúja

Az ember így persze csak még jobban várja, hogy Arthur végre átjusson a villangók közé, és a film újra átcsapjon a beígért animációs ötletparádéba, ám a hatás valahogy nem az igazi: a villangók ugyanolyan vicces és aranyos kis figurák, ahogyan emlékeztünk rájuk, de lényegében semmi újat nem tudunk meg sem róluk, sem a világról, amiben élnek – azon kívül, hogy még mindig szeretnek bulizni, könnyű drogokat fogyasztani, és női hátsók után füttyöngetni –, amitől az egész borzasztóan összecsapottnak hat, hogy az „ez most mi volt?” befejezésről már ne is beszéljünk.

 

Besson az animációs részben jobban igyekezett a felnőtt közönség igényeire fókuszálni (annál cikibb, hogy még így sem sikerült), mert a forgatókönyv csak úgy hemzseg a szexuálerotikus kikacsintásoktól, de ez az első részhez képest szintén nem számít újdonságnak, úgyhogy már erre is csak a vállunkat vonogatjuk. A Maltazár bosszúja amolyan félig felnőtt, félig gyerek animációs egyvelegre sikeredett, ami a közepesnél egy fokkal gyengébb, de semmilyensége okán rosszat sem igen lehet mondani róla... csak reménykedni, hogy a befejező rész nem lesz még ennél is haloványabb.

– aa –

Arthur et la vengeance de Maltazard (2009)
Rendezte: Luc Besson
Szereplők: Freddie Highmore
Hossz: 87 p
Forgalmazó: Fórum Hungary