A koreai konyha méltatlan alulreprezentáltságán már borongtam ezeken az oldalakon. Azóta kiderült, hogy a két, általam eddig ismert étterem mellett van még kettő: az egyik a Nakook gyár melletti étkezde, a másik az óbudai Arirang.
A kiszolgálás laza és közvetlen, kissé talán túlságosan is. Ez a jellegű cimboráskodás sokakat zavarhat, és általában én sem kedvelem, viszont megvan az az előnye, hogy ez a kissé flegma, de rendkívül barátságos és kommunikatív pincér nagyon sokat tud segíteni a választásban. Most is ez van: olyan sallangmentesen és kedves keresetlenséggel kommentálja a morfondírozásunkat, hogy két perc után teljesen egyértelmű, hogy azt fogjuk választani, amit ő nagyon szeret. Ezt a marhabordára mondja, miután kiderül, hogy az elsőre kinézett hagymás sertéshús sajnos elfogyott (és azt ő amúgy sem tartja valami nagyra, azt mondja, elég intenzív szaga van, nem szereti).
Az
étlap hosszú, de teljesen fölösleges kétségbe esni. Egyrészt a már említett kiszolgálás miatt, másrészt meg azért, mert mint az összes itthoni koreaiban, itt sem érdemes túlkomplikálni a rendelést: ha nem akarunk különösebben variálni, akkor fejenként egy komplett ebédet válasszunk, amihez van köret is (általában közepes minőségű) rizzsel, levessel, és többféle kimcsivel. A
kimcsi az egyik legklasszabb savanyúságféleség, itt a szokásos fermentált-csípős káposzta mellé érkezik gomba (ami inkább olajos-marinált, mint rendesen savanyított, és kicsit jellegtelen is az íze), ceruzabab (dettó), fokhagymás szójacsíra és csípős paprika képezi a különítményt, és a szemre szűkös adagokon nem kell megütközni, kérésre szívesen hoznak új adagokat.

Az ebéd egyetlen igazán gyenge pontja a rizs: a
koreai konyha, a kínaihoz és japánhoz hasonlóan, óriási hangsúlyt fektet a
rizs megfelelő minőségére és elkészítésére, ennek itt sajnos nyoma sincs: pempősre főzött, ragacsos, csúnya szemű rizs, elég komolyan lerontja az ebéd élvezeti értékét.
A két húsétel tisztességes, de ne számítsunk olyan csodára, mint mondjuk a Han Kuk Kwannál. A marhaborda omlósra van párolva, édeskés-karamellás íze van, az étlapon ígért „zöldségek”-rész kimerül két csík kaliforniai paprikában. Az édes szószban sütött hagymás marhánál ugyanez a helyzet. A serpenyőben/wokban pirított fogás nem vág a földhöz, de a korrekt ízvilágú, megfelelőre sütött húsokkal és ropogós zöldséggel különösebb baj nincsen. Az ebéd végére jár még egy kis szelet sütemény és egy szem szilva – utóbbi grátisz, éppen ezért akármi van, jól esik az embernek.
Csalódás nélkül távozunk: az
Arirang ugyan nem fogja nálunk beelőzni a
Han Kuk Kwant, de egynek nem volt rossz.
Arirang
III. Ker., Hídfő u. 16.
Tel.: 240-5531Étel: 6
Kiszolgálás: 6
Ár/érték: 6Menü: Marha édes szószban: 3300 Ft
Marhaborda zöldséggel: 3600 Ft
Szervizdíj (10%): 690 Ft
Összesen: 7590 FtA teszt időpontja: 09.09.22.
Forrás:
EXIT